Nem feltétlenül kell egyetérteni, és nem is biztos, hogy 100%-osan igaz, csak vannak párhuzamok és egyébként is így gondolom. Az összehasonlítások persze lehetnek „sánták” és azok is, de a hasonlóság több mint meglepő.
Fussunk neki kicsit messzebbről:
Szokás szerint a vesztes oldalon befejezett, II. világháború után, fizikailag és gazdaságilag is porig rombolt, nagyjából kifosztott Magyarország maradt. Amit a nácik meghagytak azt vitték az oroszok. A közel 1.000.000 fős emberáldozat mellett a hadifoglyok vagy a „csak” „málenkij robot”-ra elhurcoltak, rettenetesen hiányoztak az újjáépítésből. Az szovjet megszállási övezet ellenére sem volt teljesen biztos, hogy az Magyar Kommunista Párt (MKP), melyet a Szovjetunióból hazatérő Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József alakított meg, magához tudja ragadni a hatalmat. Az 1945-ös demokratikus választásokat, követően az 1947-es „kékcédulás” választás alkalmával az MKP-nak már sikerült mindenkit kiszorítania a hatalomból aztán gyakorlatilag likvidált mindenkit, aki ugye nem volt mellette. Az ország eközben elkezdett újjáépülni, talpra állni és bár a kommunisták ezt saját teljesítményüknek tudták be, pedig nem. Az emberek társadalmi berendezkedéstől függetlenül, az adott körülmények között a lehető legtöbbet igyekeznek kihozni magukból. Azért fontos, hogy az adott lehetőségek között, mert Európa egésze újjáépült, de mivel mások voltak a társadalmi berendezkedések-körülmények, más-más színvonalon. Erre talán a legjobb példa az NSZK-NDK párhuzam. Ott látványos volt a különbség társadalmi és életszínvonal területén is.
Persze a propaganda az működött a kommunisták minden egyes téglasort a saját győzelmüknek állítottak be, pedig az emberek élni-boldogulni próbáltak és tették a dolgukat. A torz berendezkedés egyenes következménye lett az elégedetlenkedés, amit Rákosiék külső és belső ellenség keresésével, és persze megtalálásával magyaráztak. Gyakorlatilag mindenki ellenség volt akinek volt saját véleménye és külső ellenségnek meg ott voltak az imperialisták és no meg a „láncos kutya” a szomszédban. És így a „békeharc” (kissé tudathasadásos már a megfogalmazás is) vitte el a dolgozók által megtermelt javakat, de hát ez alapvetően hazugság volt és ennek a felismerése vezetett ’56-hoz, ami után az alap nem változott csak a „legvidámabb barakk” élhetősége növekedett.
És akkor beszéljünk a 2010 után Magyarországon kialakult helyzetről. 2008-as „világválságot”, nagyjából átvészelő országot, 2010-ben az MSZP gyakorlatilag tálcán átadta a Fidesz-nek, hogy az elkerülhetetlen és nagyon népszerűtlen intézkedéseket ne nekik kelljen meghozniuk. Csak annyira elszámolták magukat, hogy a Fidesz alkotmányozó többséget is megszerezte, ami azért nem volt előre kódolva. És itt jön Orbán zseniális gonoszsága! Tudta, hogy lehet tapicskolni a langyos vízben és kormányozgatni, mint azt tette 1998 után, vagy dúlni, rombolni, legálisan csalni és 4 év helyett legalább 8 évig kormányozni. Ehhez vegyük hozzá, hogy a Fidesz nem igazán tudta kiépíteni gazdasági hátországát a rendszerváltás környékén, mert fiatalok, tapasztalatlanok és nagyjából gazdasági kapcsolatok nélkül kerültek oda. Így a fennmaradásukért már akkor is csalniuk kellett (székházügy, Josif Tot, Kaya Ibrahim), de ott volt Simicska aki ezt a vonalat vitte, és ha kellett eltüntethetett bizonyítékokat is APEH elnökként. Akkor elkezdte a dúlását az Orbán Viktor vezette kormány. Amire az MSZP nem számított, szétverték a gazdaságot és mindezt rátolták az előző kormányokra, és ott Gyurcsány Ferencre. Megtalálták a külső és belső ellenségeket ezeket megpróbálták belesulykolni az emberek fejébe. Ellehetetlenítettek vállalkozásokat, bankokat, elvették a dolgozók nyugdíj megtakarításait és mindezt olyan agymosással párosítva, hogy a többség még a szavát sem merte felemelni. Sikerült törvényi eszközökkel csőd közeli helyzetbe hozni jól menő vállalkozásokat, majd mikor azt haverok fillérekért megvették törvénymódosításokkal, állami megrendelésekkel ismét termőre fordítani azokat. Az, hogy közben a társadalom tönkre megy, az emberek nagy része elveszti megélhetésének jelentős részét nem érdekelte őket, hiszen a terv része volt. Maffiamódszerekkel, gazdaságilag és társadalmilag is tönkretették az országot, és persze voltak koncepciós perek is, szerencsére nem kivégzésekkel végződve (általában eredménytelenül zárultak, mert a bíróságok, még úgy ahogy ellenállnak az önkénynek). Közben hangzatos ígéretekkel folyamatosan „megmentették” a „keményen dolgozó kisembereket”, csak ezekből a nagy megmentésekből haverok gazdagodtak és a többség szegényedett. Külső ellenségkeresésben a csatlósuk, a Jobbik nyújtott segédkezett a Fidesznek, az EU folyamatos támadásával, mely retorikát Orbán is átvette, miközben az EU-ból érkező pénzek nélkül újra lehetne padlást seperni! Az átalakított választási rendszer lehetővé tette a 2014-es választások megnyerését is, de röviddel ezt követően, már sorba bukták az időközi választásokat, tehát tenni kellett valamit. Mivel lassan mindenre rátelepedtek (még a sportvezetőket is ők „nevezik” ki demokratikus választásnak álcázva) elkezdődhetne egy gazdasági felívelés folyamata, de nem, mivel a szövetségeseknél sikerült annyira leb@szni a kalapácsnyelet, hogy nem igazából akarnak segíteni, akik meg pénz hoznának ide, azok eddig nem voltak szívesen látottak itt. Hát kell új ideológiát új ellenségeket találni, ha másként nem megy fasizálódást is felvállalva, de valahogy már ez sem megy túl jól. Egyre-másra falakba ütközik Orbán, így már az is előfordul, hogy egy-két napon belül saját állításait is cáfolja. Tanult és nem is a „nagy” kommunista elődöktől. Megtanulta, hogy amit az emberek a saját megélhetésük reményében tesznek az a saját eredményének állítsa be, és azt is, hogy folyamatosan ellenségekre kell rámutatni, hogy a megosztott társadalmat ki tudja játszani, de nem tanulta meg, hogy a látszat és propagandaeredmények csak időlegesek, csak a valódi teljesítmény képes huzamosabb ideig hatalmon tartani embereket. Valódi teljesítmény hiányában az elégedetlenség, a saját pávatánca lesz a veszte, mert nem látta be azt, amit a kommunisták sem, hogy az emberek építenek újjá mindent és aki csak rombol vagy csak beszél az újjáépítésről az menthetetlenül: (lásd az alábbi képet)
