Van egy mesebeli ország Birkisztán, melynek több államformája is volt a jelenlegi hivatalosan Nemzeti Akol. Persze nem volt ez mindig így, volt más jelzős szerkezete is az államformának, volt már Népi Akol és persze volt simán Akol is. Birkinisztán, amikor már nem akart illetve nem tudott tovább „Népi” maradni, államformát váltott és „Akol” lett. Azt azért tudni kell erről a mesebeli országról, hogy amíg „Népi”-nek nevezte magát addig a Disznók voltak a hatalmon és a vezető Disznók jelentős része a váltáskor el is tűnt vagy, ahogy akkoriban mondták ejtőernyőzött zsíros vezető állásokba és hirtelen a plurális társadalomba találták magukat az ország többségét alkotó Birkák. Persze nem egyforma birkák voltak, volt közöttük „maszületett”, fehér, fekete, szürke és persze ezek megfelelő keveréke, mint ahogy egy normális államban lenni szokott. Közvetlenül a váltás után, lerázva a Disznók uralmát, ezek a különböző Birkák azért tudtak egymással kommunikálni, egyeztetni valahogy egymást váltva, de azért hellyel-közzel konszenzusban vezetgetni Birkisztán népét. Aztán egyszer csak, hogy – hogy nem a valamikori „maszületettek” meglovagolva egy őszinteségi rohamot, kiprovokálva és fenntartva egy gyűlölethullámot, kizárólagos hatalomhoz jutottak. Igaz már rég nem voltak „maszületett”-ek, fehérek meg főleg, előéletüket nagyjából a pénz és a hatalom hajhászása jellemezte, soraikban, mint nagy tanítók feltűntek az egykori „Disznók” is. Nem riadtak vissza semmitől, gyűlölet érzésére játszva, maguk mellé állították a „Birkák” nagy részét. Persze a plurális Akol látszatát fenn kellett tartani, de gyorsan átírták „Nemzeti” Akollá és aki nem velük együtt BÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ-getett az mind fekete bárányá nyilvánították. A „Vezér Ürü” egyszer csak kinyilvánította, hogy, Birkisztánt körbe kell keríteni, mert körülöttük csak Farkasok élnek, akiktől a Birkákat meg kell védeni. Közben a vezető Birkák és azok családtagjai híztak, növekedett a gyapjuk, míg a közbirkáknak rendszeresen „birkanyíráson” kellett részt venniük, hogy láthatóvá váljon, hol van még egy kis hús rajtuk. A szegény birkák egy jelentős része elhagyta Birkisztánt, és kiderült, hogy a kerítésen kívüli „Farkasok” között valahogy a bundájuk is megmarad, és a jó legelőkről sem zárják ki őket így némi húsgyarapodást is sikerülhet elérniük. A Birkisztánban maradt fehér, szürke, keverék birkák egy része észre vette, hogy a „maszületettek” már inkább hasonlítanak az egykori „Disznókra”, de mivel az „ősi fekete bárányok” asszisztáltak nekik, hatalmon tudtak maradni, hogy tovább rabolják Birkisztánt. Pontosan tudták, hogy a birka társadalmat nem nehéz félelembe-rettegésbe tartani, csak külső ellenséget kell kreálni, mert gyűlölni a Birkák azt nagyon tudnak, ha egyben van a nyáj. Annyira magabiztosak lettek a „Disznó-Birkák”, hogy az Akol törvényeit is mind úgy módosították, hogy a legelők általuk történő eltulajdonítása törvényes legyen. Jelenleg pont itt tart Birkisztán történelme és nem lehet tudni, hogy a „Birkának” álcázott „Disznók” meddig tudják elhitetni a nyájjal, hogy az a kopár legelő, ami nekik marad, maga a Paradicsom, mikor jönnek rá a „Birkák”, hogy:
https://www.youtube.com/watch?v=-T-ivj7lqk0
Utóirat:
Ha valaki úgy érzi, hogy a fenti mese egyezőséget mutat, bármely országgal vagy azok vezetőivel, az kizárólag a véletlen műve!
BOCS ORWELL!!!!!!!!
